Feltetted e már magadnak a kérdést, hogy mi célból születtél ebbe a világba? Mi az élet értelme, és a halál után mi lesz velünk?
Nap mint nap találkozunk a halállal, mégsem értjük. Sőt, a legtöbben félnek tőle, mert nem értik. A halálról beszélni nem túl közkedvelt dolog, ezért keveset hallani róla. Végső soron mindannyian tudjuk, hogy velünk is meg fog történni, mégsem készülünk rá.
Persze ehhez a társadalmunk is bőven hozzájárul, hiszen a fogyasztói társadalom irányítóinak nem áll érdekében megtanítani az embereket helyesen gondolni a halálra.
"Egyszer élsz, most vedd meg magadnak ezt vagy azt, ne maradj le erről a fantasztikus vásárlási lehetőségről.." sugallják a reklámok.
A Bhagavad-gítá és sok más szentírásnak köszönhetően azonban tökéletesen megérthetjük, hogy kik vagyunk, mi az életünk célja és hová jutunk a halálunk után.
A lélek (azaz mi magunk) a lelki világból elkerültünk vágyunknak megfelelően ebbe az anyagi világba. Itt lehetőséget kaptunk kipróbálni magunkat az anyagi létben. Az anyagi világban Isten törvényeinek vetjük magunkat alá, miszerint a cselekedeteinknek mindig azonos súlyú visszahatását kapjuk vissza jutalmul vagy büntetésként. Tehát mi magunk vagyunk a tetteink végrehajtója aminek jutalmát vagy szenvedését is magunknak köszönhetjük.
Tetteink visszahatása lehet azonnali, vagy késleltetett. Olykor egyes tettünk eredményét nem ebben az életben, hanem egy következőben kapjuk meg. Ezért láthatjuk magunk körül a sok millió eltérő sorsot, így értelmet nyer, hogy miért nem egyforma esélyekkel születnek meg az élőlények. A sorsunk nem kőbe vésett, szabad akaratunknak megfelelően folyamatosan formálódik, de előbb vagy utóbb mindenkép megkapjuk a tetteink visszahatását.
Egyszer csak ráébredünk, hogy rossz helyen kerestük a boldogságot, mert az anyagi világban sohasem találjuk meg azt amire áhítozunk: az örök, véget nem érő boldogságot. Itt minden múlandó és átmeneti. Hajszoljuk a boldogságot, de semmi sem tudja kielégíteni a vágyunkat.
A Bhagavad-gítá elmondja, hogyan szabadulhatunk ki a karma-és reinkarnáció fogságából.
Amikor az élőlény elkezd az önmegvalósítás útján járni és vágyai már nem az önös célú anyagi boldogság keresésére irányul, hanem az Istennel való kapcsolatára, akkor a Bhakti-jóga (a legmagasabb rendű jógafolyamat) által kiszabadulhat a lélekvándorlás körforgásából. A Bhakti-jóga az Istenszeretet jógája. Valamennyi jóga a Bhakti-jógában tetőzik. A jóga csupán eszköz arra, hogy az ember elérje az Istenszeretet a Bhakti-jógában.
Tehát a Bhakti-jóga tökéletesen megvalósítja az ember saját lelki mivoltát és Istennel való kapcsolatát, aktív szolgálattal és Isten szent neveinek éneklésével.
Általában nem emlékszünk vissza az előző életeinkre, mégpedig azért, mert ez akadályozna bennünket abban, hogy jelen helyzetünkben megfelelően cselekedjünk. Tudatalattink azonban minden emléket megőriz számunkra. A lélekvándorlás legfőbb bizonyítékai azonban nem ezek az emlékek, hanem a szentírások kijelentései.
Összefoglalva tehát a karma a hatás és visszahatás törvénye. Annyira szövevényes, hogy képtelenség felfogni. Az alapelve az, hogy minden tett, ugyanolyan súlyú, de ellentétes irányú következményt von maga után. Ha jót cselekszünk jó fog történni velünk, ha rosszat cselekszünk rossz fog történni velünk. Így tehát a saját múltbéli tetteink alakítják a jelenlegi sorsunkat, és a jelenlegi cselekedeteink határozzák meg a jövőnket. A jó , jámbor tettek eredményeként valaki viszonylag jólétben és békességben élhet, ám a helytelen tettek következménye a szenvedés, betegség, és a természeti csapások. Az élőlény dönthet úgy, hogy Isten szolgálatába, Isten akarata szerint cselekszik, így a karmájának visszahatása is enyhül, egy idő után pedig "elég". Ha nincs karma, nincs visszahatás, így az élőlény nem kényszerül újabb és újabb anyagi testet elfogadni és kiszabadulhat a születés és halál körforgásából és visszatérhet a lelki világba.
