top of page

Astánga-jóga, vagy királyi jóga


E jógairányzat technikai részéhez a védikus írások jól értelmezhető képet nyújtanak a jóga teljes folyamatáról. Ebben a rendszerben a meditáció kapja a legnagyobb hangsúlyt. Ezt az ősi tudást Patandzsali Jóga-szútra című művében összegzi. Irányelveket és módszereket ad a jógában törekvőknek.

Azért nevezik nyolcfokú jógának (Astánga-jóga), mert a rendszer megszerkesztője nyolc "lépcsőt" emelt ki a jógában. Ezért is nevezzük "jóga-létrának". Ezek a lépcsőfokok, vagy szintek egymásra épülnek, és egymást követően segítik a fejlődni vágyó jógit a végső cél elérésében.

Nézzük melyek ezek a lépcsőfokok:

  1. Erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek (Jama)

  2. Magatartásra vonatkozó szabályok (Nijama)

  3. Ülő és egyéb testhelyzetek (Ászanák)

  4. Légzőgyakorlatok (Pránájáma)

  5. Az érzékek visszavonása (Pratjáhára)

  6. A koncentráció (Dhárana)

  7. A meditáció (Dhjána)

  8. A lelki elmerülés (Szamádhi)

Az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek arra hivatottak, hogy az ember alacsonyabb rendű késztetéseit úgy alakítsa át, hogy azok egy magasabb rendű célt szolgálhassanak. Ezeknek az etikai normáknak a segítségével méltók lehetünk az erkölcsös életre, a jógában komolyan fejlődni vágyóknak elengedhetetlenek. Mind emelett a stresszes hétköznapok körülményeiben segítenek a szeretetteljesebb kapcsolatok kiépítésében és a nyugalom megteremtésében.


JAMA IRÁNYELVEK (lentebb részletesen is elolvashatod a jelentésüket):

  • Erőszak-nélküliség (ahimsza)

  • Igazsághoz való hűség (szatja)

  • Lopástól való tartózkodás (asztéja)

  • Szexuális önkontroll (brahmacsárja)

  • Anyagi gyűjtögetéstől való mentesség (aparigraha)

A jógi magatartására vonatkozó irányelvek szabályozzák a szokásait és rendezik a személyiségét.


NIJAMA IRÁNYELVEK (lentebb részletesen is elolvashatod a jelentésüket):

  • Tisztaság (saucsa)

  • Megelégedettség (szantósa)

  • Lemondás (tapa)

  • Az önvaló Védákon keresztül történő tanulmányozása

  • A tettek és az akarat, Isten akaratának alárendelése


Most nézzük részletesebben a JAMA irányelveket:


Erőszak nélküliség (Ahimsza):

Azt jelenti, hogy nem szabad semmi olyat tennünk, amivel másoknak fájdalmat okozunk vagy megzavarunk másokat. Sajnos ebben a világban nem tudunk teljesen erőszakmentesen élni, de törekednünk kell a legkisebb erőszak elvére.

Első lépésként a legkönnyebben úgy tudjuk kivitelezni ezt az irányelvet, ha megváltoztatjuk a táplálkozási szokásainkat. A világban elegendő gabona, zöldség és gyümölcs áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy erőfeszítések nélkül vegetáriánus vagy mégjobb, vegán életmódra váltsunk. "Azzá válsz amit megeszel" mondja egy ismert közmondás is. A növényi étrend a jóság minőségébe tartozik, és nem szükséges hozzá erőszakhoz folyamodni sem közvetve, sem közvetlenül. Sejtjeink 40 naponként megújulnak azokból a táplálékokból amelyeket megettünk. Nem csak az egészségünk megőrzése érdekében érdemes a növényi étrendre váltani, hanem a tudatállapotunk emelkedése érdekében is.


Az igazsághoz való hűség (Szatja):

Igazmondás. Azaz a tényeket mások érdekében változatlanul kell közölnünk. A társadalomban leginkább az az elvárt, hogy csak akkor mondjunk igazat, ha azzal örömet okozunk. Ez azonban nagyon messze áll az igazmondáshoz. A jóga ezen irányelve tehát arra szeretne megtanítani bennünket, hogy minden esetben találjuk meg a módját az igazmondásnak, és nyíltan, jó szándékkal, a valósághoz hűen ismertessük meg a tényeket másokkal. Természetesen az is fontos, hogy ne csak mások felé, hanem önmagunkhoz felé is legyünk őszinték.


A lopástól való tartózkodás (Asztéja):

Azt jelenti, hogy csak a saját javainkat használjuk sajátunkként. Társadalmi szinten jelen van az "én, enyém" felfogása, azonban egy jógi mindent Isten tulajdonának tekint, mert Ő az eredete mindennek. Ha ebben a szemléletben éled az életed, soha nem érhet veszteség, és mindig kiegyensúlyozott maradsz!



Szexuális önkontroll (Brahmacsárja):

Arra utal, hogy a jógi törekedjen a szexuális ösztöneinek szabályozására. Aki családos, természetes a nemiség jelenléte. . A fejlődni vágyó jógi kizárólag a házastársával él nemi életet és azt is szabályozott keretek között, hogy a kéjvágy ne legyen az élete célja. Ügyel arra is, hogy az ellentétes neműekkel ne kerüljön bizalmas kapcsolatba. Törekedjen rá, hogy a nemiség ne az evilági boldogságának alapja legyen, mert ez nagyon könnyen letérítheti a spirituális fejlődés útjáról.


Az anyagi gyűjtögetéstől való mentesség (Aparigraha):

Ennek az irányelvnek a követésével a jógi megérti a "nem ragaszkodás" jelentését. Azaz használjuk a dolgokat, de nem ragaszkodunk, nem kötődünk hozzá. Ennek segítségével növekszik a kiegyensúlyozottságunk és a belső harmóniánk. Az anyagi javakból csupán annyit fogadjunk el, amennyire feltétlen szükségünk van.




A jógi magatartására és életmódjára vonatkozó előírások NIJAMA irányelvek:


Tisztaság (Saucsa):

Ezalatt két féle tisztaságot értünk (külső és belső). A külső tisztaság azt jelenti, hogy az ember naponta megfürdik, megmossa a fogát, tiszta ruhát vesz fel, és tisztán tartja a környezetét. A belső tisztaság pedig azt jelenti, hogy nem engedjük befolyásolni a tudatunkat a különféle médiákból ránk zúduló szennyel.



Elégedettség (Szantósa):

Arra való törekvést jelenti, hogy felesleges tettekkel ne halmozzunk fel egyre több anyagi dolgot. Érjük be annyival, amit extra erőfeszítések nélkül el tudunk érni. A lélek eredeti helyzetében örök boldogságban van. A létnek azt a formáját, amikor az ember az önvaló ismerete által belülről merít örömöt brahma-bhútának (elégedettség) nevezik. Ezt az állapotot az ember a jóga és a meditáció rendszeres és kitartó gyakorlásával érheti el. Alapja a biztos lelki tudás.


Lemondás (Tapa):

Azt jelenti, hogy megpróbálunk függetlenedni az érzékeink által diktált életviteltől. Ehhez bizony le kell mondanunk jónéhány dologról. Az érzékszerveink parancsai nagyon erősek, de megéri megtenni az erőfeszítéseket, mert ez az önvaló szabadságának kulcsa! A gyakorlatban e lemondás megvalósulhat azáltal, hogy az érzékszerveink által diktált gondolatainkkal szemben aszerint cselekszünk ami helyes, és amit a szentírások javasolnak.


Az önvaló lelki tudományával foglalkozó szentírások tanulmányozása (Szvádhjája):

Fordítsunk elegendő időt a szentírások tanulmányozására és a transzcendentális tudás megismerésére. Egy gyakorló jógi számára a legfontosabb szentírás a Bhagavad-gítá, amely minden lelki tudomány alapja. Emelett Patandzsali Jóga-szútra köteteit is olvassuk rendszeresen.




Isten elégedettségét keresve a jógi minden tettével szolgálja a Legfelsőbb Urat (Isvara pranidhána)

Mostanra érthetővé válhatott számunkra, hogy az egész jógafolyamat célja, kivezetni az embert az állandó születés-halál körforgásából, de lehetőséget nyújt a transzcendentális világ megtapasztalásának változatosságára is. A Bhagavad-gítá egyik verse arra ösztönöz, hogy a gyakorló jógi mindent ajánljon fel a Legfelsőbb Úrnak. A cselekedeteit, az ételét, a felajánlásait, az ajándékozásra szánt dolgait és valamennyi vezeklését:


"Ó Kuntí fia, ajánld fel Nekem mindazt, amit cselekszel, eszel, felajánlasz vagy ajándékozol, valamennyi lemondásoddal együtt!"

Bhagavad-gítá 9. fejezet 27. vers



Forrás: Dr. Tóth-Soma László, Bevezetés a meditáció elméletébe és gyakorlatába, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2017.











Kommentare


bottom of page